VIER PFOTEN App nun für Iphone/Ipad und Android erhältlich


VIER PFOTEN App Download für
AndroidAndroid

IphoneIphone

Az outdoor márkákkal a libákért, kacsákért

2014-12-11

Meleg és tiszta: az állati szenvedésektől mentes hálózsákok, pehelykabátok

A pehely az outdoor terméknél nagyon fontos alapanyag, minden évben több száz tonna pelyhet dolgoznak fel, amely több millió kacsától és libától származik. De a vásárló hogyan bizonyosodhat meg arról, hogy a kinézett hálózsák vagy kabát megvásárlásával nem támogatja-e az állatok kényszertömését és elevenen történő megtépését? Ma már számos cég állítja, hogy csak vágás után szedett pelyhet használ, ugyanakkor ellenőrizhető konkrétumot ritkán látni.



© Halász László - Négy Mancs

“A pehely eredetét egészen a kezdetig leellenőrizni nagyon nehéz feladat” – mondja Nina Jamal, a Négy Mancs kampányvezetője. Az állatjóléti szervezetnek több éves kutatómunkájába került, hogy tanácsokkal tudja segíteni a gyártókat beszállítói lánc megbízható ellenőrzésében. “Még ha a márkák hangsúlyozzák is a beszállítóik etikus gyakorlatát, ez ritkán jelent garanciát. A rendszer bonyolult, számos munkafázisa van, melyeket gyakran különböző országokban végeznek, és számos ellenőrzési pont hiányzik. Ugyanakkor több outdoor márka a felhasznált pehely eredetének igazolása érdekében komolyan kezdett dolgozni a megfelelő minőségbiztosítási rendszer fejlesztésén.

 

A Négy Mancs most a „Pehely kegyetlenség nélkül” program keretében egyeztetésre hívja a Fjällräven, Jack Wolfskin, Mammut, Mountain Equipment, The North Face, Patagonia és Vaude cégeket, hogy közösen oldják meg a problémát. A teljesen megbízható rendszert egy öt lépcsős hegy szimbolizálja. A csúcsra az márka jut fel, amely mind az öt feltételt teljesítette, vagyis ez a márka mondhatja el magáról, hogy a lehetséges legteljesebb mértékben bizonyította, hogy az általa használt pehely mentes a kényszertöméstől és az eleven tolltépéstől.



Nina Jamal: “A hosszú távú célunk az, hogy ezek a márkák ne használják a kegyetlen körülmények között tartott állatok pelyhét. Ez az egyetlen mód a kényszertömés és az eleven tolltépés visszaszorítására. Ezzel a rendszerrel az outdoor márkáknak lehetősége van az állatjóléti vállalásaikat fokozatosan emelni, és a vásárlók is láthatják, hogy melyik márka tett valós lépéseket az etikus pehelyhasználat felé.” A rendszer első lépcsőfokán a márkák elkötelezik magukat a termékek eredetének ellenőrzése mellett. A második szinten a cégek ellenőrzik is a beszállító termelőket, hogy azok valóban nem végeznek-e kényszertömést és eleven tolltépést. A harmadik és ötödik szintek között a cégek újabb és újabb eszközökkel növelik a rendszer megbízhatóságát. Ilyen például az, hogy kizárják a párhuzamos termelést, vagyis hogy a beszállító farmokon kényszertömött és attól megkímélt állatokat tartsanak együtt, ami nagyban megkönnyíti a kétféle pehely összekeverését. Itt már előre be nem jelentett ellenőrzéseket is kell tartani, valamint a szülőpárokat is bevonják az ellenőrzés alá: őket életük során akár tizenhatszor is megtéphetnek tollukért. Minél szigorúbb az ellenőrzési rendszer, annál több állat szenvedését lehet kizárni.


Az eleven tolltépés és kényszertömés

Az eleven tolltépés és a kényszertömés is nagyon sok, elkerülhető, szenvedést okoz a libáknak, kacsáknak. Számos európai országban (Németország, Ausztria, Hollandia, Nagy-Britannia és Svájc) már évek óta be van tiltva mindkét technika. Kínában, Lengyelországban és Magyarországon továbbra is rengeteg állatot tépnek meg elevenen, a kényszertömést pedig leginkább Franciaországban, Magyarországon, Bulgáriában, az Egyesült Államokban, Kanadában és Kínában végzik. Vagyis Kína mellett hazánk az az ország, ahol mindkét problémás technika elterjedt.

 

A kényszertömés egy igazán embertelen módja a hízott máj előállításának. Az állatokat napjában kétszer vagy háromszor tömik: egy csővel nagy nyomással közvetlenül a gyomrukba pumpálják a tápot. Idővel a máj így betegesen nagyra nő, akár az egészséges méret tízszeresére is. A tömés végére a máj a tüdőtől veszi el a helyet, így a madár alig kap levegőt, a mozgása is nagyon nehézkessé válik. Ezeket az állatokat gyakran tömés előtt még elevenen is tépik a tollukért, kábítás nélkül, évente akár négy alkalommal is. A bőrükön ilyenkor keletkező sérüléseket érzéstelenítés nélkül varrják össze. Már ha egyáltalán törődnek vele.

 

A szülő madarak, melyek négy-öt évig is élnek, gyakran tizenhat alkalommal szenvedik el az eleven tépés tortúráját. Mivel minél többször tépnek megy egy állatot, annál jobb minőségű lesz a pelyhe, a baromfi cégeknek minél többször éri meg tépni. Ezért különösen fontos, hogy a pehely eredetének vizsgálata a szülőpárokra is kiterjedjen.



print