VIER PFOTEN App nun für Iphone/Ipad und Android erhältlich


VIER PFOTEN App Download für
AndroidAndroid

IphoneIphone

Gyakori kérdések és félreértések a Négy Mancsról

2014-10-08

 Hogy működik a Négy Mancs?

A Négy Mancs egy nemzetközi állatjóléti szervezet. 12 országban van irodánk és Brüsszelben egy kifejezetten az uniós döntéshozatalra szakosodott kis csapatunk. Sokféleképpen teszünk az ember által meghatározott körülmények között élő állatokért. Foglalkozunk a népszerű, „cuki” állatokkal, van például több olyan menedékhelyünk, ahol korábban mutatványosoknál, cirkuszokban élő, vagy éppen állatviadalokra használt, és a vadonba már vissza nem telepíthető medvék, oroszlánok élnek. De ezen „szép és népszerű” projektek mellett törődünk a kísérleti és a haszonállatok sokkal népesebb és sokkal szerencsétlenebb tömegeivel is. Ez többnyire kevésbé népszerű téma, több konfliktussal jár, cserébe viszont jóval több, nem kevésbé intelligens és érző állat szenvedését csökkentjük.
Ha kevesebb, elkerülhető szenvedést akarunk látni magunk körül, akkor valakinek ezekkel is foglalkoznia kell. Mi megtesszük.
A kacsák és libák kényszertömése, tolluk élve történő tépése egyike ezeknek a nagyon komoly kínokat okozó gyakorlatoknak.

 

Ki áll a Négy Mancs mögött?

Világszerte nagyjából félmillió magánszemély támogatja munkánkat a pénzadományaival. A szegényebb országokban, vagy ahol az adakozásnak nincs kialakult hagyománya – és Magyarország ilyen – a költségeinket a többi ország állatbarát támogatóinak felajánlásaiból fedezzük. A bevételeink elsöprő többsége ennek a félmillió embernek köszönhető, így függetlenségünket meg tudjuk őrizni, és munkánkat nem tudják befolyásolni gazdasági érdekek.
Más nem áll a Négy Mancs mögött – lásd erről például a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatát. 

 

Mi a libás – kacsás kampányotok célja, mit és miként akartok elérni?

A Négy Mancs ebben a kampányában azért dolgozik, hogy véget vessen azon libák és kacsák szenvedéseinek, akiknek tollát a mai napig élve nyerik, és akiket kényszertöméssel „etetnek”.

Ha egy termelő felhagy a kényszertöméssel és az élő állatról való tollnyeréssel, akkor önkéntes és átlátható megállapodást kötünk vele a vállalások ellenőrzéséről és a termelőt egy nyilvános ún. pozitív listán népszerűsítjük. Ezt a listát az élelmiszerláncok és tollfelvásárlók is használják, ha állatbarát termelőktől származó termékeket akarnak forgalmazni.

 

Milyen országok érintettek a kampányban? Csak a magyar termelőkkel foglalkoztok?

Ez a kampány azokra a legfontosabb termelő országokra fókuszál, ahol a kényszertömést és az élő állatról történő tollnyerést még nem tiltották be, és ahol más szervezet még nem dolgozik ugyanezen témakörben. A kényszertöméssel és élő állatokról történő tollnyeréssel nem foglalkozó cégek listáján (ez a pozitív lista) jelenleg magyar és lengyel termelők vannak.. Magyarország azért fontos, mert a lengyelek mellett az egyik legnagyobb liba- és kacsatenyésztő ország, valamint itt mind a két, szerintünk kegyetlenségnek számító technika: a kényszertömés és az élő állatokról való tollnyerés is elterjedt. Ezek más országokban legfeljebb csak elvétve fordulnak elő.

Ahol erről információnk van, ott a tulajdonosokat, befektetőket és forgalmazókat is vizsgáljuk a teljesebb kép kedvéét. Fontos ugyanakkor, hogy szervezetünk nem hatóság, nem információ gyűjtésével is foglalkozó állami szerv, ezért csupán azokra a piaci és egyéb adatokra tudunk támaszkodni, amelyek munkánk során a tudomásunkra jutnak. Mivel Magyarország az egyik legfontosabb liba- és kacsatermelő ország, az állatjólét növelését szolgáló kampányunk során sem lehetett megkerülni. 

A kampánnyal kapcsolatos híreket azokban az országokban terjesztettük, ahol a Négy Mancsnak irodája van, vagyis Romániában, Ausztriában, Svájcban, Németországban, Magyarországon, Hollandiában és Nagy Britanniában.

 

 

Milyen haszna származik a Négy Mancsnak ebből a kampányból? Kaptatok pénzt például külföldi cégektől?

Az állatok szenvedésének csökkentése a célunk, és amit teszünk, azt ennek a célnak az eléréséért tesszük, nem másért. Nem kaptunk semmiféle pénzt külföldi gazdasági csoportoktól a kampányunk kapcsán, és mint független szervezet, nem is fogadnánk el olyan támogatást, amely a függetlenségünket veszélyeztetné. Ez bizonyított tény.
A Baromfi Terméktanács bejelentése kapcsán eljáró magyar Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egy rendkívül alapos vizsgálatnak vetette alá a Négy Mancsot, hogy kiderítse: szolgált-e bármiféle külföldi gazdasági érdeket a kampányunk. A GVH-nak nagyon komoly jogosultságai és erőforrásai vannak, még a legnagyobb és leggazdagabb cégeket is meg szokták büntetni, akár több milliárdos tételben.
Semmit nem találtak. Nem tudtak alátámasztani egyetlen vádpontot sem. Még egy kisebb, jelentéktelenebbet sem. Lásd az erről szóló rövid nyilatkozatukat.

De egyet azért nyerünk a kampányból. A tudat, hogy munkánk hatására évente körülbelül egymillió állatnak kevesebb, sokkal kevesebb, szenvedéssel telik az élete. Mások is nyertek: azon vásárlók százezrei, akik nem akarnak hozzájárulni vásárlásukkal kegyetlen gazdálkodási módokhoz, az élelmiszerláncok, melyek így eleget tudnak tenni vállalati irányelveikben lefektetett állatjóléti vállalásaiknak. És legfőképpen azok a termelők, akik az ilyen igények ellátására élő állatról történő tollnyerés és kényszertömés nélkül nevelik állataikat.

 

 

Mondta a Négy Mancs az élelmiszerláncoknak, hogy ne vásároljanak bizonyos termelőktől?

Mi nyilvánosan, a fogyasztók és forgalmazók számára is elérhető módon, közzétettük a rendelkezésre álló információkat arról, hogy mely cégek termelnek állatbarát módon és melyek nem, és ez elég volt számukra a döntéshez. Azok a felvásárlók, melyek nem vásároltak többé az információs listán szereplő termelőktől, a saját vállalati irányelveik és a vásárlóik igényeit figyelembe véve döntöttek így. Az egyik legnagyobb élelmiszerláncnak, a REWE-csoportnak például 2007 óta létezik olyan állatvédelmi vállalása, ami kizárja ezeknek a termékeknek a forgalmazását (ld. itt: http://www.rewe-group.com/en/sustainability/green-products/animal-protection). Kampányunk kezdetéig nem tudták, hogy egyes termékeikkel sértik a saját ígéretüket. A Négy Mancs szerepe abban áll, hogy közzétette a libák és kacsák felnevelésének körülményeit és ez a fontos információ elérhetővé vált azok számára, akiknek nem mindegy, milyen élelmiszert árulnak, ill. mit fogyasztanak családjukkal.

 

De hát ez egy fontos magyar hagyomány!

Nos, mi úgy látjuk, inkább csak egy nagyon jó üzlet egy maréknyi ügyes embernek. Hagyománynak akkor lehetne nevezni, hogy számottevő mennyiségben fogyasztanák Magyarországon a kényszertöméssel hizlalt liba máját. Erről azonban nincs szó. A hízott liba és kacsa termékek jelentős része exportra készül.

Továbbá szerintünk a kegyetlenkedés nem lehet jó hagyomány, a kegyetlenségnek nem lehet helye a kultúránkban.

 

És mi van a többi magyar állatvédelmi problémával?

Sok nagyszerű hazai civil szervezet és közösség foglalkozik a kóbor állatokkal, üzemeltetnek menhelyeket, amikre hatalmas szükség van. Mi is be akartuk indítani a több országban sikeres programunkat a kóbor kutyák ivartalanítására, de a Magyar Állatorvosi Kamara elutasította az együttműködést, és nélkülük nem lett volna hatékony a munkánk.  Ugyanakkor pontosan látjuk, hogy a haszonállatok védelmében is fel kell lépni, mert kétségbeejtő körülmények között élnek.

 

De hát a kampányotok más országok libatenyésztőit segítette, nem?

A Baromfi Terméktanács kérésére a magyar Gazdasági Versenyhivatal fél éves, rendkívül alapos vizsgálatnak vetette alá a Négy Mancsot, és ahogy fent már említettük, nem talált semmi kifogásolni valót a működésünkben, pedig az egész piacot feltérképezte.

A legtöbb országban az emberek nem vásárolnak olyan termékeket, amelyek állatokkal szembeni kegyetlen módszerekhez kapcsolódnak. Mi elmondtuk nekik, hogy szerintünk mely termékek felelnek meg ennek a követelménynek és melyek nem. Ők választottak. 

Mi úgy gondoljuk, hogyha nem akarsz például génmódosított húst vagy kutyahúst enni, akkor teljesen rendjén való arról tájékoztatni, hogy milyen termelők adnak el neked ilyen élelmiszereket.
Mi elmondtuk nekik. És ők döntöttek, mint ahogy te is tennéd, ha egyszer csak megtudnád, a boltokban található termékek közül melyikben található génmódosított hús vagy kutyahús.
Szerintünk ez egy hatásos és legitim mód az állatkínzás visszaszorítására.

Igen, ennek a változásnak vannak nyertesei és vesztesei. A nyertesek között vannak a magyar termelés 75%-át kitevő termelők, akik nemet mondtak az élő állatról való tollnyerésre és a kényszertömésre. Az állatbarát módon termelő cégek népszerűbbek, mert termékeik jobbak, a húsok kevesebb stressz hormont és antibiotikumot tartalmaznak, tehát többet adnak el belőlük. Szerintünk ez rendben van. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy végül nem mi, hanem a kereskedők és a fogyasztók döntenek.

Azok a magyar termelők, akik nem tépnek tollat élő állatról, nem alkalmaznak kényszertömést, a kampányunk nyertesei között vannak. Szerintünk a többi cég is képes felhagyni ezekkel a kegyetlen technikákkal - és ha végre megteszik, legalább annyira szívesen látják őket a nyugat-európai polcokon és a kosarakban, ugyanúgy mint régen.

 

Van a Négy Mancs által javasolt alternatívája a hízott libamájnak, az élő állatról nyert  tollnak és pehelynek?
A hízott libamájat sajnos nem lehet az állat komoly szenvedése nélkül előállítani, ezért szerintünk ez egy olyan termék, amiről bizony le kell mondanunk.

A kényszertömés az egyik legkegyetlenebb állattartási mód. A kényszertömés lényege, hogy az állatot megbetegítik egy csövön keresztül a torkán át beleerőltetett túlzott mennyiségű táplálékkal. Ezek az állatok folyamatosan lázasak, légzésük elnehezedik és betegesen zsíros lesz a májuk, mely nyolc-tízszer lesz nagyobb, mint egy egészséges állatnál. Az állatok mája kisebb ütődéstől is megreped, ami a halálukat okozza. Ehhez elég, hogy valamitől megijedve egymásnak szaladjanak. Nem gondoljuk, hogy a normál libamáj ne lenne elfogadható, ha a hízlalásnak ez az ára.

Az élő állatról történő tollnyerésnek az alternatívája az amúgy is a húsukért tartott állatok tollának azt követő kitépése, hogy a vágásérett állatokat a vágóhídon levágják. Ezt hívják kopasztásnak. Ezt több hazai és lengyel termelő is csinálja. A másik megoldás a szintetikus anyagok használata, ami már szintén nagyon elterjedt.

 

A Négy Mancs ma, Magyarországon

A libák és kacsák kényszertöméséhez és eleven megtépéséhez ragaszkodó, egyébként a hazai termelők negyedét-harmadát kitevő cégek ellenkampányának hatására a Négy Mancsról szélsőségesen rossz kép alakult ki. Munkatársaink számos, akár halálos fenyegtést kaptak, ezek egy része komolynak tűnt. Egy önkéntesekkel és támogatókkal dolgozó, kampányoló szervezet munkáját ez a helyzet gyakorlatilag ellehetetlenítni. A Négy Mancs mégsem számolta fel a magyar irodáját, de tevékenységünket erősen vissza kellett vágni. Azt reméljük, hogy a felmentő ítéletek szaporodásával a közeljövőben az átmenetileg felfüggesztett programjainkat is újraindíthatjuk.

 

 

Kicsit részletesebben, a konkrétumokról:

 

Azt hallottam, hogy a Hungerit Zrt. abbahagyta a kényszertömést, de ti mégse tettétek fel őket a pozitív listára. Miért?

A pozitív listának az is a feltétele, hogy a termelő nemcsak hogy teljes mértékben felhagyjon az élő állatról történő tollnyeréssel és a kényszertöméssel, hanem ezt átláthatóság biztosításával is bizonyítsa. A Hungerit Zrt., szemben a többi, pozitív listás céggel elzárkózott a változást igazoló, azt alátámasztó adatok kiadásától és az ellenőrizhetőség biztosításától. Nem sokkal később a tárgyalás helyett bíróságra mentek.
Márpedig az állítások mögötti tények ellenőrzése nélkül, pusztán a cég „bemondására” alapozva nem tudunk együttműködni velük.

A Hungerit (és bárki más) akkor csatlakozhat a pozitív listához, ha teljes átláthatósággal igazolja, hogy felhagyott a kényszertöméssel és az élő állatról történő tollnyeréssel, és ez igaz minden általa közvetlenül vagy közvetve tulajdonolt cégre is.

 

Hallottam, hogy egy megállapodásban állítólag kivételt tettetek a német Wiesenhof tulajdonában álló és a pozitív listán található Bács-Tak Kft.-vel, akik nyugodtan végezhettek kényszertömést és élve tépést. Ez meg mi?
Téves az információd. A Bács-Tak Kft. vállalta, hogy nem végez  kényszertömést és élő állatról történő tollnyerést. A Bács-Tak Kft. dokumentumokkal pontosan igazolható módon csak azután került fel a pozitív listára, hogy a mindenki számára kötelező vizsgálatok ezt a vállalást igazolták. De nem előbb.

 

Oké. És mi volt az a hamisítás a bizonyítékokkal?

Vásároltunk 22 libacombot egy áruházban és betettük őket egy hűtőládába, hogy laborvizsgálatnak vessük alá őket. Meghívtunk egy közjegyzőt és az egész műveletet filmre vettük. Sajnos a közjegyző dokumentumában 16 darab comb szerepel. Amikor ellenőriztük a videót, a közjegyző rettenetesen elszégyellte magát és hivatalos igazolást adott a valóságos eseményről: 22 combot vásároltunk.
Ez az egész azért lett érdekes, mert a laborban a combokon a tollak erőszakos élve tépésének a nyomait találták. A vizsgált termékek annak a Hungerit Zrt.-nek a vágóhídjáról származnak, amelyik beperelt minket 2011-ben.

 

Mi a helyzet az állatok tollának élve történő tépésével?

Szerintünk ez egy egyszerű kérdés. A tépés azt jelenti, hogy erőszakosan kitéped az élő liba vagy kacsa tollát. Ez egy felesleges kegyetlenkedés az állattal szemben, mert a libák ciklikusan levetik régi tollazatukat és ilyenkor az elhullajtott tollakat össze lehet szedni, mint a macskák vagy kutyák vedlésénél a régi szőrt. A vágásérett állatok esetén a levágás után szintén újabb kínok okozása nélkül ki lehet tépni a tollat és pelyhet. A probléma ezzel az, amit Te is sejtesz: így kevesebb pénzt lehet keresni. Ha ugyanis élve tépik meg a szárnyasokat, akkor ezt egy állat élete során háromszor-négyszer is meg lehet ismételni.
Az élő állat tollának tépése kínzás, még a magyar törvények szerint is. Az élő állatról történő tollnyerésnek csak egy nagyon szigorú szabályok szerinti módját, a tollszedést, engedélyezi a törvény, de számtalan bizonyítékunk van arra, hogy az általunk kritizált cégek ezeket az előírásokat sem tartották be. Nem egyszer ilyenkor a rendőrséghez is fordultunk, de sajnos mindig hiába, mivel az állatkínzás bűncselekménye a rendőrség szerint csak szándékosság esetén valósul meg, ezt pedig nehéz bizonyítani.

 

Akkor miért lett közellenség a Négy Mancsból Magyarországon?

Jó kérdés. A magyar liba-kacsa piac háromnegyede a pozitív listán van, ők a kampányunk nyertesei. Csupán a kisebbséghez tartozó két cég döntött úgy, hogy a hibáival való szembenézés helyett beperli a Négy Mancsot. Ezek számára nagyon csábító volt egy külföldi központú szervezetet azzal rágalmazni, hogy külföldi érdekek szolgálatában áll, amely a magyar konkurenciát akarja tönkretenni. Pedig a Négy Mancs, mint a legtöbb más civil szervezet azért dolgozik, hogy jobbá tegye a világot – ami esetünkben egyebek mellett a libák és kacsák fölösleges szenvedésének megállítását jelenti. A magyar liba-kacsa termelő és feldolgozó cégek jelentős része ugyanakkor nem alkalmaz kényszertömést és nem nyernek tollat élő állatokról, így ők igazolják, hogy e nélkül is jól lehet boldogulni a piacon.


print